A Bercsényi utcai történetben tehát volt a FŐKERT Zrt. honlapján előzetes tájékoztatás (helyszíni szórólapok kiragasztásáról, szórólapozásról nem tudok). A tájékoztatóban az, hogy kb. mettől meddig tart az egyébként részletesen megindokolt munka, szó sem esett, csupán annyi: „lombfakadásig”. A munka elkezdődött, valamikor március végén-április elején, nyomában pedig a kommentfolyam, fotók készültek, melyeken látszik, hogy már ha kisebb mértékben is, de elindult a lombnövekedés. Az ostorfa/ostorozófa „hihetetlenül agresszív fa, kell neki a nyírás, akár ilyen erős is” (…) „Szebb lesz, mint valaha! Rálógtak a vezetékekre és száraz beteg ágak is voltak!” (….) „Dilettánsok hada, amerre nézek mindenütt.” (…) „Fészkelési időszakban csak barbár dilettánsok állnak neki fákat kopaszítani.” – a teljesség igénye nélkül pár vélemény a vitából. A fészkelési időszakra többen is hivatkoztak, be is linkelték az MME vonatkozó felhívását (ITT).
Kérdés az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület felé
Felkerestem az MME munkatársait, mert a felhívásukat elolvasva úgy éreztem, a klf. szervezetek, állami, önkormányzati szervek egyszerűen nem egyeztetnek az MME-vel. És tavasz elején tapasztalatom alapján már évek óta állandó verkli (mindegy is az, milyen kerületről beszélünk), hogy egy-egy lakó panaszt tesz a Hivatalban, mert a közelében található közterületen fészkelési időszakban végeznek kurtításokat, aljnövényzet-ritkítást. Előfordul, hogy valóban látható, dokumentálható a madarak költési helyének pusztulása, és van, amikor nem történik konkrét költéshelyi kár – persze ettől függetlenül még a költési és fiókanevelési időszakban történt olyan munka, ami megzavarhatja a madarakat (ez jelenti a március 1. és augusztus 31. közötti periódust).
Az MME-nek feltett kérdésem úgy szólt, hogy van-e állandó, közvetlen kapcsolat a FŐKERT és az MME között, esetleg egy egyezmény arra vonatkozóan, hogy mikor végezzen a cég ilyen jellegű faápolási munkákat? Válaszuk: „sajnos semmiféle ráhatásunk nincs a FŐKERT, illetve bármely önkormányzati és egyéb állami szerv működésére. Éppen ezért, ahogy azt a vonatkozó honlapoldalunkon is írjuk, csak a rögösebb és hosszabb út marad – kérni a lakosságot, hogy az emberek a bejelentésükkel minden egyes ilyen esetet [értsd fészeklőhely megzavarása] tereljenek hivatalos útra; elutasítás esetén pedig írják meg egyet nem értésüket a főhatóságnak.”
Két dolgot azonban mindenképpen ki kell emelnem a Bercsényi utcai fasori beavatkozás és a madárvédelem ügyében:
- a Bercsényi utcai fasor faápolási munkáival kapcsolatban nem olvastam fészkelőhely-megzavarásról, fiókák, szüleik pusztulásáról, sérülésekről; az MME munkatársai sem számoltak be ilyen jellegű lakossági bejelentésről
- továbbá az MME-felhívás kitér arra, hogy a költési és fiókanevelési időszak önmagában nem jelent teljes tilalmat, azaz számtalan olyan helyzet adódik (pld. csatorna- és/vagy hullámtértisztítás, elektromos vezetékhálózat nyomvonalán túlnövő, rádőlt fák esete stb.), amikor erőteljesebb visszavágás szükséges abban a periódusban, de azok a munkák, amik tervezhetők (pld. egy fasor ifjítása, metszése), ott törekedni kell arra, hogy a költési és fiókanevelési időszakon kívül végezzék el a feladatot
Kérdésem a FŐKERT Zrt.-nek
Mint említettem, a FŐKERT-et szintén megkerestem kérdéssel, az alábbival:
„Nem gondolkoznak abban, hogy egyeztetnek az MME-vel a klf. munkák összehangolásáról, vagyis, hogy az előre tervezhető feladatok esetében azokra a hónapokra ütemezni, amik faápolási szempontból és az érintett állatvilág szempontjából egyaránt megfelelők? Mert az MME munkatársai azt írták vissza, hogy nekik, mint szakmai szervezetnek semmiféle ráhatásuk nincs sem a FŐKERT sem az önkormányzati fenntartó cégek munkájára.”
Részletes választ kaptam tőlük, íme:
„A Bercsényi utca fasora sűrű, felnyúlt koronájú ostorfákból áll, melyeken bekorhadt ághely sebek, koronaalapi sérülések és vázág korhadások figyelhetők meg. A fasor állapota és veszélyességének elkerülése miatt szükségessé vált az elrendelt faápolási munkálatok elvégzése. A fákon olyan munkálatok, gallyazások és koronakurtításokat történtek, melyek a vegetációs időszakon belül is végezhetőek. Nagyobb ágak, vázágak levágására csak abban az esetben került sor, ha jelentős bekorhadással bírtak és veszélyeztették környezetüket. A felmért és megrendelt munkálatok befejezését a vegetációs időszak megkezdéséig ütemeztük, azonban a járványhelyzet miatt ezek kitolódtak. Fontos leszögeznünk, hogy az éves beavatkozások száma megköveteli, hogy a vegetációs időben is dolgozzunk és a faápolási beavatkozások elvégzésének zömét a szakmai irányelvek is lehetővé teszik. Társaságunk eljárási szabályai szerint a faápolási feladatok felmérésekor, valamint a munkafolyamat megkezdése előtt kollégáink minden esetben szemügyre veszik a fákon fellelhető madárfészkeket, odvakat és meggyőződnek lakatlanságukról. Abban az esetben, ha kollégáink költési időszakban madárfészket fedeznek fel vagy lakott odvat találnak és a fa nem balesetveszélyes, akkor az élővilágot veszélyeztető faápolási munkálatokat felfüggesztik és a fához a vegetációs időszakon kívül visszatérnek. A Bercsényi utca fasorának munkálatai kapcsán érkezett lakossági bejelentéseket követően - melyekben költő madarak jelenlétére hívták fel figyelmünket -, illetékes vezető kollégánk azonnali helyszíni bejárást tartott. A bejárás alkalmával ismételten szemügyre vette a fákat, de fészket, odút a földről nem észlelt. A biztonság megőrzése komoly felelősségünk és az élővilág megóvása is szívügyünk, éppen ezért megkerestük a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságát, a jelzettek kivizsgálására és iránymutatásuk szerint a hátralévő munkálatokat az őszi időszakra halasztottuk.”
A válaszban egy részre különösen figyelmes lettem: „az éves beavatkozások száma megköveteli, hogy a vegetációs időben is dolgozzunk…”. Hogy miért ragadom ki ezt a mondatot? Mert véleményem szerint ezzel olyan területre jutunk, ami alapvető probléma a közterületek fenntartását tekintve.
Ha valaki veszi a fáradságot és megnézi a FŐKERT Zrt. éves üzleti terveit (a honlapjukon több évre visszamenőleg elérhetők), akkor képet kaphat a személyi jellegű állapotokról is. A 2019-es beszámoló még nincs fönn, de a 2019-es szakmai program (Üzleti Terv) igen. E dokumentum több pontján szerzői kitérnek a fizikai munkavállalóik béremelésére. “Amennyiben nem lesz komolyabb bérfejlesztés – áll a dokumentumban –, akkor tömeges elvándorlás várható a fizikai munkavállalóknál. A béremelési igényük átlag 30 %-os volt”. A későbbi szövegrészből kiderül az is, hogy a 2018-ban előirányzott Fővárosi Önkormányzati támogatással a 30 százalék csak álom maradhat, mindössze 8,6 százalékos átlagos béremelést tesz lehetővé a megítélt támogatás. A pénztárcákba pillantva így nézett ki néhány teljesmunkaidős fizikai munkakör esetében az átlagos alapbér 2018-ban (témám miatt a legnagyobb létszámú, kertészeti munkákhoz szorosan köthető foglalkoztatotti csoportokat emelem ki):
- segédmunkás: 168 454 Ft (bruttó), ami 112 022 Ft (nettó)
- betanított kertész: 199 843 Ft (bruttó), ami 132 896 Ft (nettó)
- kertész: 228 638 Ft (bruttó), ami 152 044 Ft (nettó)
- gépkezelő: 239 037 Ft (bruttó), ami 158 960 Ft (nettó)
Mindeközben a 2018-as budapesti fizikai dolgozói átlagalapbér 264 000 Ft (bruttó), ami nagyjából 175 000 Ft (nettó) keresetet jelentett.
És akkor a fenti összeghez képzeljék vagy számolják hozzá a nem egészen 9 százalékos béremelést, amivel 2019-re tekintve számolhattak a megítélt támogatással…Kíváncsi leszek a 2019-es beszámolóra is, de jelentős fordulatra a bérfejlesztésben nem számítok akár a segédmunkás, akár a szakemberi állományról essék szó. Ha belegondolunk, hogy az önkormányzatoknál még kevesebb pénz jut ezekre a feladatokra, ezért a közterületi kertészeti jellegű fizikai munkák jelentős részét közfoglalkoztatás keretében oldják meg, plusz a szakképzett állomány bére jelentősen az önkormányzati cégeknél sem magasabb, akkor egyértelműen kijelenthető, hogy nagyon alulfinanszírozott munkakörről beszélünk. Ennyi, vagy akár csak a fentinél 10 százalékkal magasabb fizetés például egy kertésznek semmilyen életpályát nem kínál az állami vagy önkormányzati univerzumokban. De még egy segédmunkás, betanított munkás is hamar odébbáll, inkább elmegy idénymunkára vagy valamelyik összeszerelőgyárba, szalag mellé.
Így aztán hiába szeretnénk, hogy időben (megfelelő időszakban és minél gyorsabban) végezzék el a munkákat a közterületeken, egyszerűen nincs elegendő mennyiségű ember, megfelelő szakképzettségű pedig még annál is kevesebb. Még tágabb keretezésben pedig arra gondolok, hogy aláírunk petíciókat azért, hogy legyen több zöldfelület Budapesten (hogy csak egyet mondjak: összefüggő zöld korridor Budapest körül), érthetően szeretnénk gondozottabb köztereket, csak hát ennyi pénzért tényleg ki megy el állami és önkormányzati cégekhez parkokat, fasorokat, járdákat ápolni, karbantartani?
Fotók: Tizen9