Népszerű
Kiemelt
Friss

Merre lejt az útpálya?

Elindult az Új-Duna hídhoz kapcsolódó úthálózat egyeztetési folyamata.

Egy folyamat fontos állomásához érkeztünk és a bevezetőben nevezett vezetők a Facebook-oldalaikra kiírtakkal máris kommentcunamit indítottak el – érthetően, hiszen érzékeny ez a téma. És nem csak a sokat emlegetett Határ úti Kiserdő miatt az. Jómagam a polgármesteri posztok okán gondolkoztam el. Lehetne írnom a pazar hídlátványtervekkel tűzdelt véleményezésről is, tényleg, két kérdést nyilván megérnek:

  • Mivel nem csak egy (pontosabban kettő, az Új Duna-híd és a Ráckevei/Soroksári/-Dunát átszelő) híd megépítéséről van szó, ezért érthetetlen, hogy miért arról kérdezik a polgárokat. A dél-pesti levezető utak nyomvonaltervei hol vannak a véleményezésből? Merthogy csupán az I. szakasz határáig (Illatos-Gubacsi) lehet véleményezni.
  • És megint a határidő: mindössze szeptember 29-ig van módja alakosságnak, hogy a „fejlesztési terveket véleményezze, javaslatokat, észrevételeket küldjön” a beruházó számára – a bizonyos Facebook-felhívás szeptember 14-én került ki.

Baranyi Krisztina az alábbi felhívást tette közzé:

Vagyis ő látta a nyomvonalterveket, a II. szakasz döntéselőkészítő tanulmányait (megtudtam, a képviselőtestület tagjai közül sokan nem látták). És már rögzíti, hogy melyek azok (a Ferencvárosi Rendező Pályaudvar területét érintő) amiket egyáltalán nem támogat az Önkormányzat vezetése + a polgármester beszélgetni fog a lakosság tagjaival a tervekről szeptember 17-én.

Hmm… A beruházóval való egyeztetés tehát arról szól, hogy az érintett kerületek polgármesterei néhány kollégájukkal eldöntik, melyik nyomvonal az elfogadható, és kész?

Nem kerül a képviselőtestület elé?

És ami különösen elképesztő, hogy ezek szerint nem az a sorrend:

1, közzéteszem ezt a döntéselőkészítő tanulmányt, hogy az érintett lakosok is megismerhessék, hiszen mi alapján fognak beszélgetni szeptember 17-én? Lehetnek esetleg valóban releváns lakossági kérdések a tanulmánnyal kapcsolatban, ami valószínűleg nem rövid, lehet akár 100 oldal is.

2, a felmerült lakossági kérdéseket + a Testületét is összegyűjti a Vezetőség

3, a kérdésekkel együtt veszi magának a bátorságot, hogy észrevételei legyenek a tanulmányban látottakkal kapcsolatban, mert ez a tanulmány is számos (továbbra is/három éve) nyitott kérdést tartalmaz. A kérdésekkel, javaslatokkal átgondolásra, fejlesztésre visszaküldi a beruházónak. Mondjuk, lehetne, hogy a korábban elvben támogatott Ferencvárosi Rendező Pályaudvar területét érintő tanulmányi részeket is kritikával illesse.

Gajda Péter pontosan leírta, hogy miért érzi szükségét egy kapcsolódó Facebook-posztnak. Világos érvelés, a teljes poszt ITT érhető el, az ő posztjában pedig már képeket közöl a tanulmányból. Ezzel nem csupán leírja, hanem a képekkel (lásd belőle a nyitóképet – nyilván kérdőjel nélkül értendő) is alátámasztja, hogy ő és a vezetősége számára mely változat támogatható – a 3. változat.

Mi történik?

Megint elmarad a sorrend.

  • hol van ebben a folyamatban a lakosság véleménye? Akkor ők kizárólag majd valamikor, úgy kb. egy hónapon belül a 3-asról beszélgethetnek?
  • és a teljes képviselőtestület megismerte és volt ideje véleményezni a nyomvonalakat?
  • és miért érzi úgy a kerület Vezetősége, hogy a 6+1 verzióból ez lesz a megfelelő a helyi lakosság számára? Tényleg ez az ami „jelentősen javíthat a környéken élők életminőségén”? Például a ferencvárosi rozsdaövezeteken keresztüliek miért nem?
  • tényleg mindent rendben találtak a 3-as változattal? Például a be- és kilépő útpályák kialakítását is, azaz azokat a részeket, amik még/már a felszínen mennek?
  • rákérdeztek a tervismertetésen a dátumokra (mikor/mennyi idő alatt készülne el ez a szakasz)? És a garanciák? Hiszen – ismerve a hazai építőipari kivitelezések menetét, dinamikáját – akár fél-egy évtizedig kell viselniük a Határ úton és a környező utcákban élőknek az építkezés következményeit (nem fúrt alagutat mutat a 3-as / az erre irányuló autóforgalom mivel nem mehet jó ideig a Határ úton a környező utcákban keresi majd a lehetőségeket stb. stb.)?

Összefoglalva mire gondolok, amikor a sorrendiség kérdését feszegetem? Arra, hogy egy ellenzéki vezetőségű önkormányzatnak szerintem éppen a korábbi gyakorlatokat kellene felülírnia, hiszen azért lettek megválasztva. Miért nem döntenek úgy, hogy a lakosokkal és egymással (például a területi elhelyezkedés miatt szorosan érintett is IX. és XIX. kerület és a Főváros) közös megbeszéléseket tartanak, transzparens formában. Vagy erre nincs lehetőségük?  Tényleg csak annyit tehetnek, hogy elfogadnak valamit 1 és 7 között?  

Fotók forrása: Baranyi Krisztina és Gajda Péter Facebook-oldalai