B. M.: Azt gyanítom, hogy ez jórészt kisipari hulladék. De az is igaz, hogy nem tökéletesen megoldott a forgalomból kivont gépjárművek átvétele: úgy tudom, például a közeli Érden sincs olyan helyszín, ahol hivatalosan le lehetne adni a forgalomból kivont gépjárműveket. És nyilván van sok olyan – ahogyan fogalmaztál – kisipari tevékenység, ahol szétbontják a gépjárműveket, elektronikai hulladékokat, az értékesíthető alkatrészeket kinyerik, a nem használható műanyag alkatrészek, ülések, gumiabroncsok pedig kikerülnek a környezetbe. Elképesztő mennyiségekkel volt dolgunk.
F. I.: Miért gondoltad azt, hogy önkormányzati képviselőként is szerencsét próbálsz? Nem volt elég jó, elegendő, amit a különféle civil szervezetekkel el tudtatok érni vagy volt ebben valamiféle kalandvágyból?
B.M.: Tapasztaltam, hogy nagyon „nyögvenyelős” az, ahogyan egyáltalán lépni ilyen-olyan ügyekben. Folyamatosan nehézségeink voltak az önkormányzattal, és úgy éreztem, hogy nem kapjuk meg az a támogatás az önkormányzattól, ami a civil tevékenységünkhöz szükséges lett volna, csomó ügyért eredménytelenül harcoltunk stb. stb. És amikor helyiek elkezdték szervezni a Törökbálint Holnap Egyesületet, engem meghívtak, mint egy helyben ismert civil szervezet vezetőjét, tehát nem mint egy politikai párt képviselőjét. Itt összejött egy alapvetően civil hátterű társaság, ami széles szakmai hozzáértéssel és tenni akarással rendelkezik, és úgy gondoltam, hogy ebben érdemes részt venni, ebben van perspektíva, ebben eredményesek tudunk lenni. Sikerült egy nagyon jó programot összehozni, ami egy konszenzusos program lett, amit minden tag elfogadott és érvényesíteni tud az önkormányzati és a civil tevékenységekben egyaránt.
Molnár Szilvia: Konkrétabban mivel foglalkozik a Holnap Egyesület?
B.M.: A Törökbálint Holnap Egyesület már egyértelműen azzal a céllal jött létre 2018-ban, hogy az önkormányzati választásokon el fog indulni, tehát a programunk egy törökbálinti választási program, ami minden területre kiterjed a közlekedéstől a környezetvédelmen, a szociális ügyeken át a városfejlesztést is beleértve. Ez szélesebb körű tevékenységre szervezett egyesület, mint például az Idamajorért Egyesület, ami egy bizonyos településrész ügyeivel foglalkozik – vagy van például egy jelentős tagsággal rendelkező, elsősorban környezetvédelemmel foglalkozó egyesület is, Kerekdomb Környezetvédelmi Egyesület.
F.I.: Valójában civil egyesület a Holnap, és téged is az Idamajorért-ben és a gazdaságodban végzett munkád miatt tartottak számon, vagy az egyesületben vannak tagok például itt-ott különféle politikai pártokban is aktív tagok, és ha igen, akkor ez is szerepet játszott? Mert én úgy tudom, hogy te az LMP-nek is a tagja vagy. Ez pozitív vagy negatív vagy semleges módon megjelenik ebben a történetben?
B.M.: Vegyes a kép. Maga az egyesület civil alapokon szerveződött meg, Törökbálinton nagy hagyománya van a városrészi-közéleti egyesületeknek. Például a Holnap vezetője, Szőke Péter, a Tükörhegyi Közéleti Egyesületnek az elnöke, és az előző önkormányzati ciklusban is képviselő volt, mint a Tükörhegyi küldöttje. Vannak más civil szervezeti képviselők is, akik korábbi önkormányzati ciklusokban is volt már szerepük, de nem politikai pártokból indultak akkor sem a választásokon. Illetve olyanokat hívott meg a Péter a Holnapba, akik a civil életben korábban is aktívak voltak. Persze felismertük, hogy úgy nem lehet sikeres eredményt elérni a választáson, hogy sok különböző jelölt fog egymás ellen vagy egymás mellett elindulni, ezért a kezdetektől fogva arra törekedtünk, hogy a Holnap Egyesület élvezze a politikai pártok támogatását is a választáson, legalább olyan szinten, hogy a pártok ne indítsanak önálló jelölteket az egyesület jelöltjeivel szemben. Így az egyesület választási megállapodást kötött a legtöbb párttal, köztük az LMP-vel is. A megállapodásból egyedül az MSZP az, ami kikerült: kezdetben úgy tűnt, hogy az MSZP-vel is sikerül megállapodást kötni, de időközben kiugrott az MSZP helyi képviselője, és önállóan indított képviselőket az egyesület ellen. Ezért úgy alakult a választás, hogy mind a polgármesteri választáson, mind az összes körzetben 3 jelölt volt, a Fidesz-KDMP, az MSZP és a liberálisok közös jelöltje, illetve a Törökbálint Holnap Egyesület jelöltjei. A választás nagyon érdekesen alakult. Törökbálinton a képviselőtestület a polgármesterrel együtt 12 tagú, ebből az egyesületünk 6 helyet szerzett, a Fidesz-KDMP 5 helyet és az MSZP-s külön indulás az elég volt végül 1 listás-kompenzációs helyhez. Amúgy ezért a manőverért, amit a helyi MSZP-s elnök végzett, később kizárták az MSZP-ből – ettől függetlenül most a Fidesz-KDMP frakcióban ül, így jött létre a 6:6-os felállás a képviselő-testületben.
M.Sz.: Mik azok az ügyek, amiket már a megválasztásotok óta eltelt rövid időben sikerült keresztülvinni a testületen?
B.M.: Erre a 6:6-os felállásra tekintve szerintem látszik, hogy mennyire nehéz bármilyen ügyet érdemben végigvinni, szerintem a magunk számára támasztott elvárásokhoz képest sokkal kevesebb az, amit el tudtunk érni. Azonban nagy eredménynek értékeljük azt, hogy sikerült a 2020-as költségvetésben egy Törökbálintot érintő közlekedési javaslatot tennünk és forrást találni erre. Úgy gondoljuk, nem helyes az a gyakorlat nálunk, hogy egy-egy közlekedési szituációt csak önállóan, „magában” vizsgálunk meg, szükség lenne egy átfogó közlekedési koncepcióra, illetve egy átfogó közlekedési stratégiára. Ehhez sikerült költségvetési támogatást szereznünk, de lassan halad a folyamat. Amit személyesen nagyon fontos eredménynek tartok, az egy országos szinten is példaértékű rendeletalkotás: a helyi környezetvédelmi rendeletben az önkormányzat megtiltotta a deltamethrin – a vegyszeres szúnyoggyérítésben használt – hatóanyag közterületi használatát, illetve a glifozátnak a használatát – a glifozát egy széles körben használt totális gyomirtószer. Ezen kívül is vannak persze apró eredmények, de úgy látjuk, hogy minden kis eredményért nagyon hosszú küzdelmet kell folytani a testületi felállásban.
F.I.: És hogyan sikerült keresztülvinni ebben a testületben deltamethrin és a glifozát tiltását? Ráadásul nem „csak” határozati formában: egy rendeletet alkottatok, ami magasabb szintű helyi jogszabály. Például ki szavazott át a Fideszből?
B.M.: Ez egy hosszú történet, de ami fontos, hogy a képviselő-testület egyhangúlag támogatta. Tehát nem egyvalaki szavazott át, hanem a teljes a Fidesz frakció támogatta. Már a választási kampány előtt elkezdődött ez a folyamat. Nekem, mint ökológiai gazdálkodónak fontos a vegyszermentes környezet, ezért már a választások előtt, helyben küzdöttem a biológiai szúnyoggyérítés bevezetéséért. Erre akkor nem volt fogadókészség, de miután felállt az új testület, akkor talán azonnal – tavaly novemberben – határozati javaslatot készítettem a biológiai szúnyoggyérítés megindításáért, illetve elkészítettem a rendeletmódosítást ennek a két hatóanyagnak (a deltamethrin és a glifozát) a tiltására. Ezt a decemberi testületi ülésen tárgyaltuk, abban viszonylag könnyen egyetértettünk, hogy a biológiai szúnyoglárva-irtást meg kell kezdeni, hiszen ez egy korszerű gyérítési program alapja, vagyis azt a határozati javaslatot decemberben el is fogadtuk.
M. Sz.: Te javaslatot tettél arra is, hogy mivel fogjátok ezeket a szereket kiváltani?
B.M.: A biológiai szúnyoggyérítés valójában egy baktériumkészítmény, egy biológiai készítmény használatát jelenti, van két engedélyezett készítmény Magyarországon, ami ennek a baktériumtörzsnek a toxinját tartalmazza. A készítményt a tenyészhelyekre kell eljuttatni, amikor a szúnyogok ezeken a helyeken még lárvaállapotukban vannak jelen. Ez a módszer szakértelmet, azaz előzetes feltérképezést, a helyszínek feltárását igényli. Tehát amikor arról beszélünk, hogy biológiai szúnyoggyérítés, akkor az nem a fecskéknek, a rovaroknak, a békáknak a védelmét jelenti, hanem ennek a Vectobac nevű mikrobiológiai készítménynek a használatát.

M.Sz.: Akkor ez azt is jelenti, hogy a gyérítéshez sokkal jelentősebb előkészítési folyamatra van szükség. Például meg kell találni, fel kell tárni a tenyészhelyeket, nem egyszerűen csak permetezünk egy nagyot mindenhol. Az új módszer szemléletváltást is megkövetel a döntéshozók részéről. Arra vagyok kíváncsi, hogy te ezt a szerepet is felvállaltad?
B.M.: Azt leszögezem, hogy nem vagyok szakértő ebben a témában, csak egy felkészült, érdeklődő, elkötelezett laikus vagyok, aki – megfelelő forráskritikával – sokat olvas erről, és összegyűjtöm az információkat. A biológiai szúnyoggyérítést már több cég végzi egy ideje Magyarországon is. Nálunk a Hivatal kereste meg ezeket a cégeket, árajánlatokat kértek be ahhoz, hogy elindítsák a folyamatot. Ennek az első lépcsőfoka a feltérképezés, a szúnyogfajok azonosítása, szúnyogszámlálás év közben annak érdekében, hogy összeállítható legyen egy valóban hatékony kimenetelű biológiai szúnyoggyérítési program. Amit a biológiai gyérítés során használnak az egy „szuperszelektív” szer: kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítja el, vagyis a környezet más részeire nincs káros hatással, de ahhoz, hogy ezt sikeresen alkalmazzuk, ahhoz szükség van a szakértői előkészítői munkára. Van már néhány szakértő vállalkozó az országban, aki ezzel foglalkozik, de sajnos jelenleg még nem túl széles ez a szakértői kör.
M. Sz.: Ez többletköltséget jelent egy önkormányzatnak? Alapból drágább a vegyszereshez képest a biológiai gyérítés?
B.M.: A hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy amikor már túl vagyunk a felkészülési/vizsgálati fázison, akkor olcsóbb védekezési mód a biológiai a teljes vegyszereshez képest. Lényegesen kisebb területet kell kezelni, mint a teljes vegyszerezéskor, hiszen célzott az eljárás. A felkészülési folyamata ennek a munkának Törökbálinton, ami nagyjából egy 3000 hektár kiterjedésű város, nagyságrendileg 3 millió forintot jelent az önkormányzatnak. Tehát ez még nem a kivitelezést jelenti, hanem a méréseken, feltárásokon alapuló szakértői anyag összeállítását.
M. Sz.: Most hol tartotok ebben a folyamatban?
B.M.: Sajnos a biológiai gyérítést még nem sikerült elkezdeni. Ennek olyan prózai okai vannak, hogy habár én novemberben megvoltam az előkészítéssel, azonban a Fidesz frakció a határozati javaslat előkészítését a 2020-as költségvetés elfogadásához kötötte. Ez a költségvetési-politikai alku akadályozta, hogy időben elindítsuk a folyamatot. Nagyon hosszas viták folytak a költségvetésről, végül március 11-én fogaduk el a 2020-as költségvetést, és a Hivatal, a polgármester csak ezt követően tudott szerződni a vizsgálatra, így viszont már elkéstünk idénre: nagyjából a biológiai gyérítés előtt 1 évvel el kell kezdeni a feltárást, a vizsgálatot. Vagyis, ha egy önkormányzat a biológiai gyérítésre térne át – amit más mellett a Magyar Tudományos Akadémia és sok civil szervezet is támogat -, akkor nagyjából most kell döntenie, szerződnie a vizsgálatra, hogy jövőre már biológiai módszerrel történhessen a gyérítés.
F.I.: Szigetszerűen ezt el lehet végezni? Azaz Törökbálint mondhatja azt, hogy én megelőző módon védekezem? Földrajzilag lehatárolható? Vagy a szomszédos településtől a gyérítés szempontjából nem tudjátok függetleníteni a várost?
B.M.: Az előkészítő folyamat során feltérképezik, hogy milyen szúnyogfajták jelennek meg Törökbálinton. Itt az első eredmények azt mutatják, hogy a szúnyogok 2/3-da nálunk is a Duna térségéből származik, vagyis ahhoz, hogy sikeres legyen, ezt a programot legalább térségi szenten kellene összehangolni. Jelenleg már az Országos Katasztrófavédelem is foglalkozik azzal, ahogy a biológiai szúnyoggyérítés legalább ezeken a kiemelt vizes élőhelyeken – például a Balaton, Velencei tó, Duna, Tisza vidékei – megtörténjen, folyamatos legyen. (vége az első résznek, folyt.köv.)
„Lapzárta” utáni hír – mert az élet (ill. itt egy polgármester) mindig teker egyet a történeteken. Még a megjelenés előtt kaptunk Marcitól egy üzenetet, amiben ez állt: „A polgármesterünk szembe menve a rendeletünkkel megrendelte a deltamethrines szúnyoggyérítést. Egy rovarásszal felmérést készítünk, hogy milyen következményei vannak a vegyszerezésnek az egyéb rovarállományra” – 🙁
Fotók forrása:
Törökbálint Holnap Egyesület honlapja (nyitóportré)
Infografika: szentendre.hu