0

Glifozátmentes gyomírtás, környezetvédő civilek a törökbálinti képviselő-testületben: Bruder Mártonnal beszélgettünk – II.

a Bayer cég 2018-ban megvásárolta a Monsantót és ezzel együtt a glifozát kapcsán vásárolt 125 000 peres eljárást is Amerikában (a multinacionális vegyi, mezőgazdasági és biotechnológia Monsanto a bizonytalan egészségügyi és természeti hatású termékei miatt a mai napig világszerte az egyik legnegatívabb megítélésű cég – M.Sz.). Nagyjából egy hónappal ezelőtt a Bayer rekord összegű peren kívüli megegyezést kötött amerikai felperesekkel: 10,9 milliárd dollárt fizetett ki nagyjából 100 000 betegnek, ami forintban kifejezve nagyjából 3,4 ezer milliárd összegű kártérítést jelent (egy viszonyítási adat ehhez a számhoz: az idei évre tervezett teljes magyar költségvetési kiadás összege 21 ezer milliárd forint! – M. Sz.). Ez a peren kívüli megegyezés, kifizetés szerintem a glifozát rákkeltő hatásnak a beismerése; a betiltása a saját véleményem szerint 2022-ben az Európai Unióban is meg fog történni, mert ezeket a fejleményeket nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Tehát, ha van egy bizonyítottan rákkeltő anyag, akkor a betiltásnál nem azt kell mérlegelni, hogy mi az alternatívája, hanem első sorban ezekre az egészségügyi kockázatokra kell reagálni. Törökbálint közterületén elsősorban az útszegélyek gyomirtásra használta a város gondnoksága a glifozátot. Ezeknél a területrészeknél szerintem van gépi alternatíva a gyomírtásra olyan, a közútkezelésben alkalmazott karbantartógépekhez hasonló, amiket az autópályák esetében használnak. Vagyis élő munka nélkül is megoldható a gyomirtás. Persze sokkal egyszerűbb lenne egy permetezővel végigmenni az adott területen, és valamilyen totális gyomírtót kifújni útszegélyekre, árokpartra, de ez teljességgel felelőtlen eljárás lenne, különösen egy rákkeltő anyag használatával.

Molnár Szilvia: Tapasztalatod, ismereteid alapján létezik olyan szer a gyomirtásban, aminek a jelen tudásunk szerint kicsi a kockázata? Hiszen akár a kiskerttulajdonosok, akár az agráriumi vállalkozók számára igényként jelenik meg a gyomirtók használata.

B.M.: Az agrárgazdaság rendszeresen használ gyomírtószereket, részben a glifozátot, részben egyéb szelektív gyomirtószereket – elsősorban egyszikűekre és kétszikűekre célzott szerek vannak jelen a piacon. Annak a megítélése, hogy melyik anyag és mennyire komolyan károsítja az egészséget, nem a mi feladatunk. Jelenleg is folyik egy uniós eljárás növényvédőszerek témájában, és folyik egy olyan vizsgálat is, ami az ún. hormonmoduláns hatású anyagokat vizsgálja – ezek alapján szerintem várható, hogy a jövőben még nagyon sok ma használatos szert be fog tiltani az Unió.

A gyomirtásra hagyományosan mechanikai módszereket alkalmazott az emberiség évezredeken keresztül. Én úgy gondolom, hogy kiskerti körülmények között egyértelműen kiváltható a gyomirtó használata. Megfelelő talajelőkészítéssel, mulcsozással, gazolással meg lehet szabadulni a gyomoktól, ráadásul az, aki a kiskertjében saját célra termel zöldségeket, gyümölcsöket, biztos vagyok benne, hogy nem vegyszerekkel szennyezett zöldségeket, gyümölcsöket szeretne fogyasztani, vagyis egyéni belátása alapján valóban munkaigényesebb, de egyértelműen az egészségre, a természetre kíméletesebb módszereket alkalmaz.

M. Sz.: Azt tapasztalom, hogy általában a gyep az, ami miatt előkerül újra és újra a gyomirtás. Kimegy a tulajdonos a kertjébe, és azt mondja: ez itt és itt gazos…

B.M.: Szerintem ez is arra példa, ahol alapvető szemléletváltásra van szükség. Ha valakinek az a célja, hogy gyakorlatilag egyetlen növényfajból álló (ez általában az angolperje), egyöntetű pázsit legyen a kertjében, és ezért valamilyen szelektív, kétszikűek kiirtására alkalmas gyomírtószert használ, az valamilyen esztétikai, szubjektív megítélés alapján dönt így. Azért fogalmaztam úgy, hogy pázsit, mert gyepnek – amit te említettél – éppen a természetes társításokat nevezzük, amikben egyszikűek és kétszikűek vegyesen vannak jelen. Egy fajgazadag gyepes terület kedvező környeztet teremt az élőlényeknek – a beporzó rovaroknak, a madaraknak, a különböző talajlakó élőlényeknek –, szerintem kifejezetten szép egy virágokkal teli gyep, ennek helye lehet a városi kertkultúrában is. Vagyis arra lenne szükség, hogy megváltoztassuk a hozzáállásunkat abban, hogy mit is tekintünk esztétikusnak.

M. Sz.: A szúnyogirtáshoz hasonlóan felmerül itt is a kérdés számomra: mennyibe kerül? Vagyis önkormányzati szinten olcsóbb vagy drágább összességében a glifozátmentes gyomírtás? Amikor a legutóbbi kispesti önkormányzati Környezetvédelmi Bizottsági ülésen felhoztuk a glifozát kivezetésének ügyét, akkor a helyi közterületeket karbantartó cég képviselője többek között éppen azzal érvelt az azonnali kivezetés ellen, hogy drágább lesz, mert több kézi munkát igényel. 

Ha az a cél, hogy egy növényektől mentes és egészségtelen környeztet tartsunk fenn, akkor az biztosan drágábban jön ki a kézi vagy mechanikai eszközök használatával. Számomra nagyon érdekes az a szemléletváltás, ami Hollandiában történt. Én 2006-ban tanultam kint egy agráregyetemen. Abban az időben gyakorlatilag minden útszél, árokszél alacsonyra volt nyírva, viszont idővel a holland környezetvédők és a politikusok felismerték, hogy a természet számára is élőhelyet kell biztosítani, és ez különösen igaz egy olyan rendkívül intenzíven használt tájban, mint amilyen a holland táj. Az útszélek, az árokpartok, a töltések kezelését teljesen megváltoztatták: ma már hagyják megnőni ezeket növényeket, hagyják kialakulni a növényi társulásokat, ráadásul ezeken a helyeken a különböző beporzó rovarok táplálékra találnak. Szembetűnők a 60-80-100 centi magasra felnőtt növénytársulásos területek – ezek a köznyelvben az ún. gazos területek. Mi azt szoktuk meg, hogy ezeket a területeket nyírják, gyomirtózzák, de Hollandiában tudatos döntés volt, hogy legalább ezeket a helyeket meg kell hagyni a természetes társulásoknak, hogy egy kicsit rezisztensebb ökoszisztéma jöhessen létre. Nagyvárosi környezetben biztosan más mindez, mint vidéken, de nagyvárosi jó példák is vannak Európa-szerte, például vadvirágkeverékeket vetnek el a közterületeken, aminek jóval kevésbé költséges fenntartású terület lesz az eredménye, hol nem kell 2-3 hetente kaszálni, és szerintem szebb is mint egy egységes, fűvel benőtt terület.

F.I.:  Kispesten júliusban benyújtottuk a glifozáthasználat megszüntetéséről szóló javaslatunkat, végül az a kompromisszum alakult ki az azonnali tiltás és a valamikori tiltás között, hogy 1 év alatt vezetik ki a közterületi használatból. Ennek nyomán elkezdtem tudatosabban figyelni, hogy hol igazán gazosak a kispesti közterületek, és azt láttam, hogy a térkövezett helyek, a kulé kavicsal, murvával beszórt területek azok. Az a sejtésem támadt, hogy talán a lerakás/szórás előtt elmulasztottak elhelyezni valamilyen plusz réteget, olyat, ami megakadályozhatta volna, hogy felgyomosodjon a terület. Vagyis arra gondolok, hogy megfelelő építés, telepítés mellett talán nem is kellene rendszeresen vegyszerezni…

B.M.: Fontos a jó előkészítés, persze, de egy idő után a legjobban kivitelezett térkő közeiben is megjelenik a gyom, illetve a moha. A homokhézagolásban egy idő után megtelepednek felülről a gyomok, de erre, ennek a megszűntetésére sem a glifozát az egyetlen megoldás. Vannak kifejezetten ilyen területekre gyártott, speciális eszközök is – nem csak a gyomhúzogatás marad. Olyan szerekről van szó, amik gyommentesítenek, egyúttal a térkövet is tisztítják. 

Július végén a Városháza udvarán a FŐKERT Zrt. nagyjából 7 000 négyzetméternyi területen próbált ki egy speciális, növényi olaj, szőlőcukor, keményítő és víz keverékéből álló anyagot, ami, habosított forró gőz formájában kijuttatva pusztítja a burkolatból kinőtt gyomnövényt. Lehatol a gyökérzónájáig, sterilizálja a magvakat, elpusztítja az avarban megbúvó kártevők lárváit. A habosított keverék alkotóelemei a talajban tápanyaggá alakulnak, így nem károsítják a környezetet.

F.I.: Elmentünk a szakma irányában, ami persze nagyon jó és fontos, de térjünk kicsit vissza az önkormányzatra, a testületre, mit is mondtál, hogy van az arány 6:5 vagy 6:6…?

B.M.: …12 tagú a testület, a tagok közül egy a polgármester, aki a Fidesz-KDMP színeiben nyert. A képviselőtestületben további 4 Fidesz-KDMP-s tag van, illetve 1 az MSZP színeiben (aki, ahogyan korábban már szó volt róla, jelenleg már nem MSZP-s) és 6 Törökbálint Holnapos.

F.I.: Vagyis folyamatosan konszenzuskényszerben dolgoztok?

B.M.: Igen, de én ezt alapvetően nem tartanám rossz felállásnak, mert egy ilyen helyzet megköveteli, hogy minden kérdést valóban alaposan járjunk körül és kompromisszumos döntés szülessen. Amennyiben nem politikai csatározás, hanem valódi szakmai munka folyna a testületben, akkor szerintem abszolút a város érdekelei szolgálná ez a felállás. Állandóak a rendkívül gusztustalan, fizettet politikai hirdetések, a propaganda, a névtelen oldalak, lejáratások – ezek sajnos legtöbbször ellehetetlenítik a közös érdemi munkát.  

F.I.: Azért léptél tovább a civil közéleti szerepvállalásból és vállaltál képviselőséget, mert úgy érezted, hogy falakba ütköztél civilként, ezért kíváncsi leszek, hogy mit mondasz majd pár év múlva erről: valóban több lehetőséged lett az önkormányzatban? Nektek a Holnappal erős frakciótok van, más az itteni, kispesti helyzet. Itt összesen ketten képviseljük a zöldeket – egy MSZP-s és én –, és én úgy érzem, nem feltétlenül jelent több lehetőséget bizonyos helyzetekben az önkormányzaton belül lenni, mint civilként tevékenykedni…

B.M.: Erről néhány év múlva – kellő tapasztalattal – már valóban egyértelműbben tudok majd beszélni. Most azt tudom mondani, hogy eddig rosszak a tapasztalataim, mert egyáltanán nem az történik, mint amire számítottam, de így is vannak eredményeink, azok adnak erőt, hogy folytatni tudjuk a munkát, a küzdelmet.

M.Sz.: Nekem egy záró kérdésem lenne erre az önkormányzati szálra kapcsolódva. Lényegében a Covid miatt minden önkormányzatnak megszorításokkal kell szembenéznie. Mindenhol kevesebb pénzből gazdálkodhatnak, különösen az ellenzéki önkormányzatok. Ti mit láttok magatok előtt?

B. M.: Ez álunk is nagyon éles téma. Ahogy vége lett a vészhelyzetnek, már az első ülésen felmerült a költségvetésmódosítás, de akkor a Pénzügyi és Jogi Bizottság nem tudott még állást foglalni, ezért az első testületi ülésen még nem tárgyaltunk részletesen az ügyről. Egy rendkívüli testületit hívtunk össze, ahol elfogadtunk egy minimum költségvetési módosítást a már ismert elvonások figyelembevételével, ilyenek a gépjárműadó, a helyi idegenforgalmi adó kiesése, a helyi KATA-s vállalkozók befizetéseinek a kiesése (és tárgyaltunk a Covid-védekezések során felmerült kérdések rendezéséről is). Úgy számol a Hivatal, hogy nagyjából további 400 millió forintos csökkentésre van szükség a kiadásokban. Kemény vita lesz ebből, és már most tudjuk, hogy augusztus közepén ismét rendkívüli testületi ülés lesz a költségvetésmódosítás miatt. És akkor még nem beszéltünk a jövő évi elvonásokról, vagyis a szolidaritási hozzájárulás növeléséről, valamint még nem tudjuk, hogy a helyi iparűzési adó milyen mértékű kiesést eredményez.

Törökbálint város költségvetése eleve rendkívül egyensúlytalan. Van egy nagyjából 800 millió forintos működési költségvetési hiány, már az eredeti, márciusi költségvetés során megpróbáltuk kezelni az ebből eredő problémát, azaz hogy az önkormányzat gyakorlatilag az előző évek maradványaiból finanszírozza a működését. Ezt is figyelembe véve nagyon drasztikus költségvetési megszorításokra lesz szükség jövőre. A fideszes polgármesterünk pedig eddig még nem emelte fel a hangját az elvonások miatt. A választások idején a legnagyobb aduja az volt a Fidesz-KDMP-nek, hogy azért kell a fideszes városvezetés, mert a Kormány is fideszes, így akkor majd biztosan jut pénz az önkormányzatnak. Most, hogy elvonások vannak, most nem hangosak abban, hogy ez ellen tiltakozzanak.

F.I.: Már most láthatók esetek arra, hogy „szelektíven” adjanak vissza, például  XVI. kerületben állami forrásból újítanak föl utcákat, miközben kerületi vagy fővárosi forrásokból szokták ezeket a munkákat elvégezni. De nálatok akár az is lehet, hogy mivel a testületben nem egyértelmű a fideszes többség, mégiscsak a „büntetett” kategóriába kerültök.

B.M.: Valószínűleg ezek/az ilyen történeket lesznek a jellemzőek mindenfelé és majd a jövő dönti el, hogy minket hová sorol a Kormány…

Fotók:

©Michiel Wijnbergh / Greenpeace (nyitókép)

©FŐKERT Nonprofit Zrt. / Facebook (alternatív gyommentesítési lehetőség)

szmolna123

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük