0

Bocs, nem a mi dolgunk!

A kedves olvasók reméljük emlékeznek az augusztus közepén írt cikkünkre (Tényleg csak a IX. kerület ügye az Illatos úti Vegyiművek szennyezése?) , amiben arra hívtuk fel a figyelmet, hogy az Illatos úti egykori Budapesti Vegyiművek területén – hiába az eltelt 5 év, hiába az ígéret – a mai napig nem történt meg a terület megtisztítása. Ez pedig a kispesti lakosok egészségét – továbbra is – veszélyezteti, a lakóingatlanjaik kertjében, a házak alatt csak gyűlik a méreganyag.

A Greenpeace nyáron kérdéssel fordult a Kormányhivatal felé, melynek lényege, hogy választ várnak arra mi történt/ mi történik a terület megtisztításával kapcsolatban? A napokban megérkezett a válasz, melyben a Kormányhivatal lényegében kijelenti, hogy a határozatában foglaltak nem történtek meg, azaz a felszámoló máig nem végezte el a Kormányhivatal által megjelölt, fent felsorolt feladatokat. A Kormányhivatal újra és újra a felszámolóra (a terület jelenlegi tulajdonosára) mutogat.

Vajon mi finomat rejt ez a csinos dombocska? (fotó: Greenpeace 2020)

A hatóság csak széttárja a kezét és azt mondja, hogy nem tudja, hogy ki és mikor fog itt valamit csinálni. – Fogalmazott a mai napon egy rádióinterjúban Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője (meghallgatható ITT, kb. a 121. perctől a 124. percig). Jogilag a felszámolónak kéne elvégezni ezt a munkát, csak a törvény szerint ő erre nem kényszeríthető (ez és a további kiemelések tőlünk – M.Sz.). Magyarul, egy olyan felet próbálunk erre kényszeríteni, aki nyilvánvalóan ezt nem fogja megcsinálni, és erre jogilag nem is tudjuk rákényszeríteni. Ad absurdum kimondják (értsd a Kormányhivatal – M. Sz.), hogy akár örökre úgy marad a terület, ha csak nem történik valami csoda. Azt gondoljuk, hogy ez teljes mértékben felháborító, és egy Kormányzatnak ilyenkor lépnie kell. Mi is kimértük, hogy a területnek a mérgező pora bizony ott van a területen: a környező házakban, a padlásokban mindenütt kimutatható. Gyakorlatilag van egy méreg-gócpont Budapest belsejében (…) és egyszerűen nem látják a hatóságok a megoldást, és a politika meg mintha nem akarná ezt megoldani. Pedig pár évvel ezelőtt Bándi Gyula a Jövő Nemzedékek szószólója, ombudsman-helyettes letett egy komplett törvényjavaslat-csomagot arra, hogy hogyan lehetne ezeket az ügyeket orvosolni, milyen törvényeket kell módosítani, de ezt se próbálta megfontolni se az Országgyűlés se a Kormányzat (…). Szomorú és elképesztő, hogy egyszerűen ott akarják hagyni ezt a szennyezést, ami valószínűleg tovább fog terjedni, meg fog jelenni a környező házak talajvizébe, kútvizébe, hiszen a szennyezés nem marad egy helyen. És a port továbbra is vinni fogja a szél, Azt gondoljuk, hogy ez tényleg egy tarthatatlan helyzet…”

Forrás: Greenpeace & Klub

Fotó: Greenpeace

0

„Úgy döntöttünk, hogy ennek a területnek a gondozását is felvállaljuk”

Nem sokkal ezelőtt A „Fogadj örökbe egy közteret!” programban való részvételem miatt beszéltem a Zöldprogram Iroda munkatársával, és akkor eszembe jutott, hogy érdekes lenne megismerni, kik azok, akik felvállalnak egy kisebb-nagyobb közterületrészt Kispesten. Miért és melyikek vállalták fel? Megkértem a kollégát, hogy az örökbefogadóknak küldje el azt a levelet, amiben meghívtam az örökbefogadókat: ha van kedvük, írjanak a “missziójukról” pár sorban. Nem tudom, mennyi szöveg érkezik be, de egy már befutott: Heni és Feri az Almavirág teret nézték ki maguknak…, a kép után olvasható a Feri által írt rövid sztori – Köszi Nektek innen is :-)!

0

Merre lejt az útpálya?

Elindult az Új-Duna hídhoz kapcsolódó úthálózat egyeztetési folyamata.

Pár napja, közel egyidőben kezdte meg a Galvani hídhoz kapcsolódó levezető úthálózatról szóló Facebook-kommunikációját Ferencváros polgármestere, Baranyi Krisztina és Kispest polgármestere, Gajda Péter. Hamarosan pedig a híd-beruházás véleményezésére buzdított a beruházásért felelős Budapest Fejlesztési Központot (BFK), a nonprofit Zrt. vezérigazgatója Vitézy Dávid. Mindezt úgy, hogy a levezető úthálózat tervváltozatait összehasonlító tanulmány a nagyközönség számára ismeretlen.

0

Kispest, Waldorf, Sörkollektor

Eszenyi Máté a Kispesti Waldorf gimnázium végzős diákja. Érettségi munkája részeként egy napkollektoros gyümölcsaszalót készített. Motivációjáról, a konkrét munkáról és annak utóéletéről kérdeztem.

A közösségi életnek nagy hagyományai vannak a Waldorfban.
Máté (előtérben) a gyümolcsaszalót is ennek a közösségének szánja.
0

Tényleg csak a IX. kerület ügye az Illatos úti Vegyiművek szennyezése?

Emlékeznek a Budapesti Vegyiművek Illatos úti telephelyén a 2015-2016 fordulóján történtekre, azaz a nagyjából 2800 tonna veszélyes hulladékkal teli borzasztóan sérült hordók (kb. 1000 db!) elszállítására? Remélem, hisz’ tele volt velük a sajtó. A ferencvárosi, akkor még képviselő (Együtt színeiben) Baranyi Krisztina hívta fel a döntéshozók és a közvélemény figyelmét erre a súlyos környezet- és egészségkárosításra még évekkel korábban, és egy percig sem hagyta elülni a dolgot. (Talán nem abban túlzás részemről, ha ezt írom, hogy Baranyi polgármesterré választásában a Vegyiművek sztoriban játszott szerepe nagyon sokat számított).

Aki nem emlékszik vagy akkor még nem foglalkozott ezzel a témával, vagy képben volt 2015-ben, és érdekli a folytatás, annak itt egy friss hír a telepről.

A veszélyes anyagokat tartalmazó hordókat elszállították, azonban az, hogy a helyszínen jelenleg is látható bontási törmelék szennyezett-e vagy sem, nem lehet tudni / Fotó: Greenpeace Hungary

Baranyi és a Greenpeace vegyianyag-szakértője, Simon Gergely pár napja (augusztus 11.) közösen ellátogattak a helyszínre, a tapasztalatokról sajtónyilatkozat adott ki a Greenpeace + készült egy videó is, amit alább be is illesztek:

0

Glifozátmentes gyomírtás, környezetvédő civilek a törökbálinti képviselő-testületben: Bruder Mártonnal beszélgettünk – II.

Ferenczi István: Az volt a legutolsó gondolatod, hogy alapvetően nem lehet hatásos területi szempontból az elszigetelt biológiai szúnyoggyérítés: az lenne a megfelelő, hogy minimum települési szinten, méretben történjen az írtás. De most azt javaslom, hogy térjünk át a másik témánkra: mi a helyzet a glifozáttal? Mi a glifozát alternatívája? Vagy mostantól több kézi erő kell a köztereken?

Bruder Márton: Ha nem bánjátok, röviden még visszakanyarodnék a deltamethrinhez, de egyúttal válaszolok a glifozát kérdésre is. Törökbálinton betiltottuk a deltamethrin használatát, de nem ez az egyetlenegy engedélyezett hatóanyag a vegyszeres szúnyogírtásra. A deltamethrin vegyszeres alternatívája az ún. etofenprox nevű hatóanyag – ezt lehet használni. Nagy különbség a két hatóanyag között, hogy az etofenprox engedélyezési dokumentációjában szerepel az, hogy csípésszámláláshoz kötött a felhasználása, illetve, hogy csak a biológiai szúnyoggyérítéssel együtt alkalmazható ez a vegyszer. Tehát a deltamethrin betiltását azért éreztem fontosnak, mert a deltamethrinnél az, hogy ne indokolatlanul használjuk föl ezt a vegyszert, indokolatlanul szórjuk tele vele a települést, egyáltalán nem biztosított. A lakosság részéről mindig felmerül egyfajta szubjektív igény: úgy érzik az emberek, hogy már sok a szúnyog, kiülnek szalonnát sütni a kertben, és megcsípi őket valamennyi szúnyog – teljesen szubjektív helyzet, hogy ki hány szúnyogcsípést visel el. Azzal, hogy nálunk, Törökbálinton az etofenprox hatóanyag marad, ezt a szubjektív részt ki tudjuk zárni, így csak a meréseken alapuló (objektív) marad, azaz, hogy valóban indokolt e vegyszerhasználat vagy sem. Ezt a kiegészítést még fontosnak tartottam elmondani.

Mind a két szer – deltamethrin, glifozát – idegméreg. Mindkettőnek rengeteg káros környezeti és egészségügyi hatása van. A glifozátról tudjuk, állatkísérletek bizonyítottan igazolták, hogy rákos megbetegedéseket okoz, illetve a WHO Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége szerint valószínűsíthető, hogy rákkeltő emberekben is. A különböző megítélés oka az, hogy embereken nem végeztek kísérleteket, vagyis csak a környezetbe kijuttatott hatóanyagok által okozott megbetegedések vehetők figyelemebe annak megítélésére, hogy rákkeltő-e ez az anyag. Viszont az elmúlt hónapban volt egy igen érdekes fejlemény a glifozáttal kapcsolatban: